Aki már újított fel családi házat, tudja, hogy valójában nincs befejezett projekt, egy kertes házon mindig van mit felújítani. Épp ezért maga a felújítás fogalma is rengeteg kérdést vet fel: mit, milyen anyaggal, milyen módszerrel szeretnénk felújítani? Más lesz a büdzsé és a munkára fordított idő, ha csak például a melegburkolatot cseréljük, tisztasági festést végzünk és megint más kategóriába tartozik a felújítás, ha energetikailag is korszerűvé szeretnénk varázsolni otthonunkat, amiben benne lehet a fűtéstechnika korszerűsítése, a homlokzati és tetőszigetelés (vagy ha nincs beépítve a tetőtér, akkor a födém szigetelése), valamint a nyílászárók cseréje is. Pláne ha még hozzáveszünk egy tetőcserét, esetleg tetőtérbeépítést. Utóbbi esetben már egy építkezés költségvetésével és munkaidejével számolhatunk.
Nézzük meg akkor a teljesebb képet, vegyünk alapul egy olyan házat, ami fölött energetikai szempontból is eljárt már az idő és a tetőteret is beépítenénk. Utóbbi esetben először is meg kell vizsgálni, hogy milyen a födém, a falak és az alapok állapota. Amennyiben hagyományos fafödém van a házban, jó eséllyel meg kell erősíteni, a megerősítést vendégfödémmel, födémcserével vagy plusz acélgerendák (esetleg könnyűszerkezetes megoldásként fagerendák) behelyezésével. A falak statikai állapotát is ellenőrizni kell, hiszen egy új lakrész terhét is viselnie kell, ugyanez a helyzet az alapok ellenőrzésével is. Ezeket a feladatokat szakértőre kell bízni, erre jó a statikus mérnök, aki kijön, felméri az épületet és javaslatot tesz a kivitelezésre. Amennyiben a háromból már kettőt meg kell erősíteni (pl. a falazatot és a födémet) már nem biztos, hogy megéri a beruházás.
Amennyiben a tetőteret beépítjük, mindenképp szigetelni kell a tetőt. Ha már meglévő tetőtér beépítéssel van dolgunk, a tetőtérszigetelés a födémszigeteléshez hasonlóan alapvetően gyorsan elvégezhető, amennyiben a tetőszerkezet rendben van és csak a fújható szigetelőanyagot kell bejuttatni a tetőbe. Előnye még a tetőszigetelésnek, hogy akár télen is elvégezhető, ha a tetőtér vagy a padlás felől megközelíthető, hatását pedig rögvest érezni fogjuk. Szigetelés előtt azonban meg kell vizsgálni a tető állapotát és amennyiben szükséges, javítani, cserélni a lécezetet, a tetőfóliát, cserepeket vagy a gerendázatot. A tető teljes cseréje vagy komplex javítása is szakembert kíván.
Mire figyeljünk a homlokzati szigetelés során?
A homlokzati szigeteléssel fontos lépést teszünk az alacsonyabb energiafogyasztás irányában. A homlokzat szigetelése látszólag nem bonyolult feladat, ám el lehet csúszni néhány ponton. A falazatnak megfelelő szigetelőanyagot kell választani, a hagyományos tégla, kerámiatégla vagy az ytong esetében nyugodtan válasszuk a hungarocell vagy eps szigetelőanyagot. A grafitos változat valamivel drágább, viszont elég belőle vékonyabb kiszerelés, mint a “fehér” hungarocellből. Ha a homlokzatot szigeteljük, arra figyeljünk, hogy ne legyen vékonyabb a szigetelőanyag az előírt mérethez képest, különben nem lesz kellőképp hatékony a szigetelőrendszer. Az is fontos, hogy szigetelés előtt alaposan vizsgáljuk át a vakolatot, ahol felvizesedett, felhólyagosodott, ott le kell verni, javítani a felületet. Ne barkácsoljunk össze különböző szigetelőanyagokat és ne hagyjunk réseket, mert ezek mind a hőhidaknak ágyaznak meg, ami hosszú távon falnedvesedéshez, penészedéshez vezet. Amennyiben vályogházat szigetelünk, kőzetgyapotot válasszunk hungarocell helyett, mivel utóbbinak rossz a páraáteresztő képessége és a szigeteléssel egyidőben bedunsztolnánk a nedvességet előszeretettel magába szívó vályogfalat.
A homlokzati szigeteléssel is jelentősen megfoghatjuk az épületből elillanó hőenergiát. A homlokzati szigetelőanyagok ára is jól megnőtt az elmúlt pár évben, aktuális árajánlatot kell kérni a kivitelezőktől. A homlokzati szigetelés árába bele kell komponálnunk a színezést is, illetve a lábazati szigetelést is.
Mi legyen a nyílászárókkal?
A nyílászárókat abban az esetben érdemes kicserélni, ha már elhasználódtak a régi fa (esetleg műanyag) nyílászáróink. A fa nyílászárók a nedvesség hatására meg tudnak vetemedni, ha nincsenek rendszeresen ápolva, mázolva, akkor szuvasodhatnak, korhadhatnak. Az üvegszerkezet is lehet elavult, sérült, érdemes javítani vagy cserélni. Viszont ha a nyílászárók még jók, ám a tömítés vagy a vasalat hibádzik, egy ablak-ajtófelújítással olcsóbban megússzuk a felújítást. A nyílászárók cseréjének ára függ az ablakok méretétől, az ablak fajtájától (nyíló-bukó stb.) az üvegszerkezet összetettségétől, a profil anyagától. A munkadíjat is érdemes aktuálisan lekérdezni, könnyen lehet, hogy egy amit ma leírunk, két hét múlva már érvénytelen lesz. A nyílászáró cseréjével (ha szakszerűen építették be), sok ezer forintnyi energiaárat spórolhatunk meg. Persze szükséges hozzá, hogy a szigetelés is rendben legyen és nem árt, ha a fűtéstechnika is korszerű, alacsony fogyasztású, viszont hatékony. A nyílászárókat 20-25 évente érdemes kicserélni vagy felülvizsgálni.
Hogyan tegyünk szert korszerű fűtéstechnikára?
A fűtéstechnika korszerűsítése megint egy olyan terület, amit érdemes belekomponálni a felújítási munkálatokba. Sok irányban lehet gondolkodni ezen a területen, például lecserélhetjük a konvektoros fűtésrendszerünket kondenzációs gázkazánra, amellyel fűtőtestekben, esetleg padlófűtésben tartjuk melegen a keringetett hőátadó folyadékot, gondolkozhatunk hőszivattyúban (a fűtés hatékonyságához erősen javasolt a padlófűtést, falfűtés, esetleg nagyméretű radiátorok alkalmazása, mivel alacsonyabb hőfokra tudja felmelegíteni a fűtésrendszert, mint egy gázkazán). A hőszivattyút működtethetjük H-tarifáról, így nem lesz annyira drága az elektromos fűtésünk. A fűtés-hűtéstechnika egyik hatékonya eszköze a fan-coil (hűtő-fűtő, klímaradiátor-szerű eszközök), amit szintén működtethetünk hőszivattyúról. Pár éve még a napelemes rendszerről üzemeltetett elektromos fűtés számított a legokosabb korszerűsítésnek, ám amióta nem minden területen lehet csatlakoztatni a házi napelemes rendszert az elektromos hálózathoz (illetve az elszámolás átalakul szaldósról havi szaldósra vagy bruttó elszámolásra), már nem éri meg. A fűtésrendszerek anyagára folyamatosan nő (elsősorban a réz miatt), érdemes aktuális árajánlatot kérni.
Burkolás, festés
Sokszor úgy érezzük, a házfelújítás legkomolyabb részével már kész is vagyunk, amint az építészeti, gépészeti, villanyszerelési munkafolyamatok lezárulnak. Pedig akkor még hátravan a festés, burkolás, ezeknek a munkadíja igen magasra tud rúgni (elsősorban a hidegburkolásé vagy a rosszabb állapotban lévő falak glettelése, festése). Érdemes ezekkel a munkafolyamatokkal is előre tervezni. És akkor ott van még a térkövezés, kertrendezés stb., amire újabb súlyos milliókat költhetünk. Ahogy mondani szokás: határ a csillagos ég.